Üdvözöljük honlapunkon!
Kedd: 8 - 16
Csütörtök: 8 - 16
Péntek: 8 - 12
Hétfőn és szerdán az ügyfélfogadás szünetel.
Részletesen
Jászszentandrási Közös Önkormányzati Hivatal Jásziványi Kirendeltsége
5135 - Jászivány, Fő út 4.
Telefon: 57/448-148
Mobil: 06-30/496-68-65
E-mail: onkormanyzat@jaszivany.hu
Részletesen
Jászivány a Jászság keleti részén, Heves megye határán található. A települést Jászapátitól a Heves felé vezető 31. számú főútról leágazó 32132 jelű országos mellékúton lehet megközelíteni. A település közigazgatási területét nem érinti vasútvonal.
A település igazgatási területének szomszédjai:
- északon: Jászszentandrás, Heves
- keleten: Pély ( Heves megye)
- nyugaton: Jászapáti
- délen: Jászkisér
A község teljes közigazgatási területe:
3950 ha, ebből 3897 ha külterület és 53 ha belterület, melynek zöme lakóterület. A települést mindössze 10 utca hálózza be: Akácfa-, Alkotmány-, Felszabadulás -, Fő-, Jász-, Kossuth-, Köves-, Petőfi-, Rózsa-, Szabadság utca.
Jászivány település a Hevesi – sík nevű kistáj területén fekszik, mely a Bükki Nemzeti Park védelme alá tartozó tájvédelmi körzet. Szikes és elszikesedő területek jellemzők, a felfedezésre váró flórával és faunával.
Mint oly sok táj esetében, itt is elmondható, hogy ezek a kis szikes világok csak a felületes szemlélő számára unalmasak. Túlzás nélkül mondható, hogy a szikes puszták csodálatos látványt nyújtanak – legyen az rekkenő fehér hőség vagy a vihar előtti sötétség. Ehhez társul a szik színpompás növényközössége, amelynek egyik látványos tulajdonsága a felszín legkisebb változásaira is reagáló mozaikosság. Már néhány centiméter eltérés is más és más növényközösségnek teremt életlehetőséget.
A füves puszták szikes és szikesedő területeinek jellegzetes növényei közé tartozik az ecsetpázsit, a veresnadrág csenkesz, a sóvirág, a bárányparéj, a varjúháj, a szarvaskerep, a réti peremizs, a bárányüröm, a sziki üröm, a sziki őszirózsa. Virágaik tavasztól őszig a vöröstől a liláig különböző színekbe öltöztetik a pusztát.
A szikesedő területek közé ékelődő löszpuszták túlnyomó többségét ma már művelik, a szikesek között fennmaradt területeiket könnyű felismerni a ligeti zsálya és a macskahere megjelenéséről.
A nedvesebb területek, kis vízállások környékén csetkáka, lila orvosi nadálytő, mocsári kosbor él.
A hevesi puszták legnagyobb értékei az itt táplálkozó és költő madarak, amelyek között Magyarország legféltettebb madárfajainak tucatjai találhatók. A területen az Alföld két védett pusztai madara, a túzok és az ugartyúk talál menedéket. A nedves réteken, tocsogósokban haris, bíbic, piroslábú cankó, a mocsaras vízjárta területeken szürke gém, vörösgém, nagykócsag, bölömbika fészkel. A pusztákon rendszeresen költ a széki lile, a széki csér, a fogoly, a fürj, fácán.
A kisebb erdőfoltokban kék és vörös vércse, szalakóta, a löszös részeken gyurgyalag fészkel. Az emlősök közül a legfontosabb a több védett foltban is megtalálható ürge, ami a ragadozó madarak, elsősorban a Bükkből vadászni idejáró kerecsensólyom legfőbb tápláléka.
A kistáj 86 és 202 m közötti tengerszint feletti magassággal rendelkezik, lényegében a Laskó- és az Eger - patak hordalékkúp – síksága. Éghajlatát tekintve mérsékelten meleg, száraz, mely különösen a déli részekre igaz. A csapadék évi összege 560 – 580 mm, a déli területeken csupán 540 – 550 mm jellemző. A tetemes kiterjedésű tájnak alig van vízfolyása.